Margarete Czerny, az osztrák WIFO (Austrian Institute of Economic Research) vezetője elmondta: az állami programot 2009-ben kezdték és évente 100 millió eurót fordítottak az ingatlanok utólagos hőszigetelésére, korszerűsítésére. A kezdeményezés óriási siker volt a lakosság körében, olyannyira, hogy a tervek szerint 2015-ig évente újabb 100 millió eurót fordítanak a programra. Czerny a Baumit konferencián beszélt a Gellért Szálló különtermében kedden.
Idei adatok szerint a program két év alatt 7000 új munkahelyet teremtett, és mintegy 700 millió eurónyi befektetést mozgatott meg. A szén-dioxid kibocsátás 4 millió tonnával lett kevesebb. Az osztrák állam pedig 1400 millió euróval gazdagodott, amely a befizetett adókból és a megspórolt munkanélküli segélyből és egyéb szociális juttatásból származik.
A programra családi ház tulajdonosok és társasházak jelentkezhettek, legalább 20 éves házzal. Feltétel volt az is, hogy a felújítással legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érjenek el. Ezt energiatanúsítvánnyal kellett igazolniuk a tervben.
Egy ingatlan 6500 eurót (1 millió 820 ezer forintot) kaphatott, utólag fizetendő, vissza nem térítendő támogatás formájában. Ha megújuló energiák is szerepeltek a tervben, plusz 1500 eurót kaphatott az igénylő. A felújítási összeg 20 százalékát előre utalták.
Margarete Czerny kiemelte, hogy az adminisztráció egyszerű és gyors volt. Egy viszonylag egyszerű kérvény kitöltése után az igénylés egy központi adatbankba került, majd onnan egy ellenőrző szervhez, amely megítélte a támogatást. A pénzt részmunkákra és teljes felújításra lehetett fordítani, amit egy éven belül kellett befejezni. A munkák végén a számlákat be kellett küldeni a központba, amely egy alapos ellenőrzés után kiutalta a fennmaradó pénzt.
Az állam nem kívánt foglalkozni a lebonyolítással, így a végrehajtást a lakástakarékpénztárakra bízták. A tulajdonosok kétharmada a teljes felújítást választotta, amihez többnyire a lakástakarékoktól vett fel hitelt. Ez azonban nem terhelte meg a háztartásokat, mert a megtakarított rezsi magasabb volt, mint a hitel törlesztőrészlete. Az átlagos megtérülési időt 12 évre számolták ki.
Idén kibővítették a programot, amelyre középületek is pályázhatnak. Ez még erősebb hatással és megtérüléssel számol. A támogatás és az általa generált további befektetés aránya 1:11, ami összesen nagyjából 1 százalékkal emeli a GDP-t. A három éve futó állami programokat erős médiakampány kísérte, így az energiakorszerűsítés nagy sikert aratott az osztrákok körében.
Margarete Czerny elmondta: a tervek szerint Ausztria 2050-ig önellátó lesz energiából. Mindezt a megújuló energiák hetvenes években indult kutatás-fejlesztése alapozta meg. Az akkor bekapcsolódott cégek ma 80 százalékban exportra termelnek - főként napelemeket, turbinákat, hőszivattyúkat.
A szakember hangsúlyozta: az építésgazdaságban nem lehet rövid távúan gondolkodni. Ausztria annak idején az "egy-egy apró lépés a világos cél mentén" stratégiáját választotta, ami a tapasztalatok szerint nagyon bejött nekik.
Cerny azzal fejezte be előadását, hogy néhány évvel ezelőtt Nógrád megyének készített egy 30 éves energiastratégiát, ám abból - nem tudja miért - semmi sem valósult meg. A szakember reméli, hogy a Széchenyi-tervvel - amit progresszívnek minősített - nem ez lesz a helyzet.
Forrás: 2011.05.24., Ingatlanmenedzser