Mennyire huzatos?
Az ún. blower door vagy fúvóajtós vizsgálat a légtömörség mérésére szolgál, azaz azt mutatja meg, hogy mennyire “lyukas” és huzatos az épület. Ilyenkor a bejárati ajtóba egy állítható méretű keretre feszített ponyvát erősítenek, amiben egy ventilátor forog. A ventilátor segítségével a belső térben túlnyomást vagy depressziót hoznak létre, ennek hatására intenzív légmozgás indul el a külső és a belső tér között a réseken és hézagokon keresztül.
Az adott nyomáskülönbség fenntartásához szükséges levegő mennyisége – a ventilátor által szállított térfogatáram – mérhető, és ebből számítható a légcsere mértéke. Ez azt mutatja meg, hogy egy óra alatt hányszor cserélődik ki az épületben lévő levegő. A nyomáskülönbséget 10 Pascalos lépésekben emelik kb. 100 Pa-ig, ez még nem okoz nagy huzatot. Referenciaértékként többnyire az 50 Pa-os nyomáskülönbséghez tartozó értéket szokás megadni. Általában két mérést végeznek, egy túlnyomásos és egy depressziós vizsgálatot és ennek átlagával számolnak.
Ha a mérés célja az épületszerkezetek légzáróságának vizsgálata, azaz a rések és tömítetlenségek megtalálása, a mérés előtt tömíteni kell azokat a nyílásokat, ahol másképpen is eltávozhat a levegő: az ablakokat például be kell csukni, a szellőzőket és szagelszívókat tömíteni kell, de a belső ajtókat ki kell nyitni, hogy a belső térben akadálytalanul áramoljon a levegő. A vizsgálat nem végezhető el akármikor: a nagyon erős szél például módosíthatja az eredményeket.
Rengeteget fűtünk feleslegesen
Az 50 Pa mellett mért szokásos légcsereszám értékek (n50) óránként 2-4-8 légcsere, de egy nagyon huzatos ház esetén akár 20 1/h vagy még magasabb is lehet. Természetes szellőztetésű épületekben az elfogadott érték kb. 3 1/h, gépi szellőzés esetén 1,5 1/h, passzívházakban pedig a minősítés egyik feltétele a 0,6 1/h-nál kisebb légcsereszám 50 Pa nyomáskülönbség mellett. Ezek az értékek egy egyszerű ökölszabály segítéségével átszámíthatóak átlagos nyomásviszonyokra, ha az n50 értéket 15-tel osztjuk.
Ez azt jelenti, hogy egy 100 m2 alapterületű családi házban, aminek a térfogata kb. 300 m3 egy n50=20-as érték normál körülmények között kb. 1,4-szeres légcserét jelent, azaz óránként kb. 420 m3 hideg levegőt kell felmelegíteni télen. Passzívház minőség esetén viszont csak kb. 13 m3-t! Ennyi friss levegő viszont már nem elegendő a bent lakóknak, hiszen az egészséges körülményekhez, a megfelelő páratartalom és szennyezőanyag koncentráció fenntartásához állandó levegőutánpótlásra van szükségünk.
A jó levegőminőséget a passzívházakban ezért mesterséges szellőztetéssel érik el, aminek nagy előnye a spontán, réseken át megvalósuló infiltrációval szemben, hogy szabályozható. A friss levegő a befúvás előtt egy hővisszanyerő készüléken keresztül áthaladva felmelegszik, és így jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg.
Egy huzatos házba nem érdemes hővisszanyerő készüléket sem telepíteni, hiszen a hatásfok nagyban leromlik. A megfelelő szellőztetés azonban nem csak mesterségesen oldható meg: kaphatók például speciális résszellőzők, amik a belső páratartalom vagy a szén-dioxid koncentráció függvényében eresztik be a friss levegőt, vagy akár napi 2-3-szor alapos szellőztetéssel is sokkal kevesebb fűtési energiát pazarolunk, mint egy állandóan húzó ablakkal.
De hol van a hiba?
A blower door teszt számszerűen megadja, hogy mennyire huzatos a ház, de ebből önmagában még nem derül ki, hogy hol van a hiba. Kombinálható viszont légáramlás méréssel (anemométer), ami megmutatja, hogy hol áramlik gyorsabban a levegő, például hol vannak a tömítetlen pontok az ablakban.
Másik lehetőség a ködfejlesztő vagy szárazfüst alkalmazása, amikor belül túlnyomást hoznak létre, kívülről pedig jól látszik, hogy hol áramlik ki a füst. Ilyenkor persze előzetesen ne felejtsük el értesíteni a tűzoltókat, hogy ne siessenek! Télen az egy időben végzett blower door teszt és a termográfia (később erről is részletesen írunk) is megmutatja, hogy hol vannak a kritikus pontok.
Régi épületekben általában ilyenek a vetemedett, deformálódott ablakok, míg új építésnél a könnyűszerkezetes technológiával épült szerkezetekre és a tetőtérbeépítésekre kell különösen odafigyelni, illetve a gépészeti áttörésekre. Nem elég, ha van pára- és légzáró fólia: az összes fóliacsatlakozást légzáró módon kell megoldani (pl. öntapadó ragasztósávokkal) és az áttöréseket is tömíteni kell.
Építésnél, felújításnál fontos szempont a légtömörség
Ez a hazai kivitelezési gyakorlatban még nem annyira általános, ezért nem árt külön odafigyelni. A fóliahiányosságok az energiapazarlás mellett állagvédelmi problémákat is okozhatnak: a hőszigetelő anyagba bejutó pára például tönkreteszi az anyagot és jelentősen rontja a hőszigetelő képességet.
Az épület légtömörségére nincs kötelező érvényű szabvány Magyarországon. A kivitelezővel kötött szerződésben azonban természetesen erre is ki lehet térni, amit aztán mérés segítségével igazolhatunk. Érdemes két mérést kérni: egyet szerkezetkész állapotban, amikor a párazáró fólia és a gépészeti áttörések már elkészültek, de a burkolatok még nem, így a felfedezett hibák jól korrigálhatók, és egyet a kész házban ellenőrzésképpen.
A blower door teszt más célokra is használható, például a szellőztetőrendszer hatékonysága, vagy a kémény működése, az égéstermékek visszaáramlása is ellenőrizhető vele.
Forrás: http://lakjonjol.hu 2012. január 18. Dr. Szalay Zsuzsa