A tanúsítvány egyértelműen tiszta képet közöl az ingatlan műszaki állapotáról, arról -, hogy mennyire energiatakarékos -, s ennek megfelelően a meglévő hő és vízszigetelés, a fűtési rendszer és a nyílászárók milyen mértékben felelnek meg a korszerű energetikai előírásoknak.
Életünk tere – ahol létezünk, élünk, dolgozunk, az épület -, amely burokként véd az időjárás viszontagságaitól, a nyári hőségtől, télen a dermesztő hidegtől, a süvítő széltől.
Komfortérzetünket télen fűtéssel biztosítjuk, nyáron egyre inkább a klímával – de nem mindegy, hogy mennyiért. Egyre inkább húsbavágó kérdésekről van szó, hiszen köztudott, hogy a fűtés az épület összenergia szükségletének 50-75%-át teszi ki.
A pazarló energiafelhasználás nemcsak egyre drágább, de magas széndioxid kibocsátással is jár, ami vészesen befolyásolja a globális felmelegedést. Minél körültekintőbben tervezik meg a házat, annál jobban hasznosul a befektetett energia. Az épületek létrehozása és üzemeltetése az európai adatok szerint egy ország teljes energiafogyasztásának mintegy felét teszi ki. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az épületeink fizikai élettartama ötven-száz év, így az energiapazarló megoldások két-három emberöltőre meg tudják határozni az ország energiaigényét.
A vizsgálati módszer:
a hőfényképezés, vagy más néven termográfia az a diagnosztikai módszer, amellyel gyorsan és hatékonyan feltérképezhető egy ingatlan hőelosztása, vagyis az a pontos hely, ahol nem megfelelő a hőszigetelés, vagyis szökik az energia!
Ahogy a testek, így az épületek is elektromágneses sugárzást bocsátanak ki a környezetük felé. A kibocsátott sugárzás tulajdonságai, annak intenzitása, és spektrális összetétele jellemzőek a tárgy felületi tulajdonságára és hőmérsékletére. Bizonyos hőmérséklet felett ez az eletromágneses sugárzás a látható fény tartományát is érinti, így az emberi szem is képes azt érzékelni. De az épületdiagnosztika szempontjából az ennél alacsonyabb hőmérsékleti tartomány, vagyis a -20ºC - +60ºC közötti tartomány színes képi megjelenítése az igazán fontos, gyakorlati feladat.
Ezen hőmérsékleti tartományban csak speciális berendezéssel, un. infraérzékelővel tehető láthatóvá a sugárzás, mégpedig bonyolult fizikai összefüggések alapján. A mérés által szolgáltatott érték helyességét azonban több tényező is befolyásolja. Ilyenek többek között a környezeti hőmérséklet, a légköri hatások (ami csillapítja a hősugárzást), s egyéb máshonnan érkező hősugarak tükröződése a mért tárgy felületén stb. Ez utóbbi az emissziós tényező, amely az adott anyagra jellemző, tehát anyagonként eltérő értéket mutat. Számos kísérlettel az anyagok ezeken értékeit táblázat tartalmazza.
A felületi hőmérséklet messzíről történő mérése olyan esetben nagyon hasznos, ahol a tárgy valamely objektív okból nem közelíthető meg.Ilyen körülmény lehet például a magasfeszültség. A legegyszerűbb távhőmérőket lézeres infra hőmérőnek nevezzük. A lézer nem mérésre szolgál, csupán a mérés pontos helyét jelöli.
A hőkamera ezeknél a berendezéseknél egyszerre több ponton képes egyidejüleg, vagy közel egyidejüleg mérést végezni.Az egyszerűbb berendezések 160x120 képpont mérésére alkalmasak, míg az igényesebb készülékek 320x 240 és 640x480 képpont mérésére, amely már fínom megjelenést tesz lehetővé.Ahhoz, hogy a mérések színes képként megjelenjenek, az adatokat át kell alakítani.A kamerában, illetve a számítógépen a kiértékelő szoftver és speciális program a hőmérsékletértékekhez színeket rendel, majd ezt, mint képfailt tekinthetjük meg.
Az eljárás a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjének (U érték) meghatározásához nem kellően megbízható, hisz nem számol az egyéb épületfizikai okokkal, de a képpontonkénti hőméréssel a szerkezeti hibák egyértelműen diagnosztizálhatók, amit a hőképek mellett a normál digitalis fényképezőgéppel készített képek összevetése után tudunk elvégezni.
A nagy kiterjedésű felületek, például több emeletes épületek komplex vizsgálatánál problémaként merül fel a felület megközelíthetősége, így a hőképeket részletenként kell elkészíteni. Az új funkcióként megjelenő panorámakép varázsló segítségével a nagy felületről elkészített hőképeket a szoftver automatikusan összefűzi és így egy nagy kiterjedésű felület változatlan részletességgel jelenik meg a panorámaképen. Ipari területeken, kifejezetten a megelőző karbantartási munkálatok megkönnyítésére egyedi megoldásként jelenik meg a SiteRecognition, vagyis a mérőhely azonosítás funkció. Az IRSoft számítógépes szoftveren keresztül az időről időre vizsgált mérőhelyek egy adatbázisba rendezhetők és egyedi „vonalkód” jelölésekkel láthatók el. Így a mérést végző a hőkamera automatikus mérőhely felismerő funkciójával azonnal a megadott mérési rutin szerint mentheti a hőképeket, ezzel megkönnyítve az utólagos rendszerezést és feldolgozást.
A hőkamerával végzett mérés és az elkészített jegyzőkönyv rendkívül sok hasznos információval szolgál egy szakember számára.
Alkalmazási területek:
- A hőképeket kiértékelve egyrészt meghatározható az épület teljes felületének hőeloszlása - ez képezi az alapját a hővezetési együtthatók kiszámításának - másrészt a fajlagos hőveszteségi tényező (W/m³K), és a fűtési energia szükséglet meghatározásának;
- Az épület(rész) hőhídjainak, hőszigetelési hiányosságainak feltérképezése;
- A gépészeti hibafeltárás és szivárgáskeresés fűtési rendszerekben, valamint a beázási károk vizsgálata külön szakma a termográfia területén.
Az épületek energetikai tanúsításánál tehát egyértelműen a számszerűsített adatok a legfontosabbak, így a hőkamerával végzett méréseknél is figyelni kell a precizitásra és az infra méréstechnika megfelelő alkalmazására. A diagnosztikai vizsgálatoknál viszont nem a számszerűsített hőmérsékleti adatok a mérvadók, hanem magának a problémának (hőhíd, szigetelés) a feltárása, dokumentálása.
www.epitinfo.hu Ismerjük meg az energetikai tanúsítvány alapját képező hőkamerás épületdiagnosztikai vizsgálati módszert! közzétette: KotelesA Cs - 11:55 - 63 megtekintés - Iktatott Aktuális hírek - Forrás: Jankovich Valéria Gyula