Tájékoztató
az energetikai tanúsítvány jogszabályi hátteréről
Az energetikai tanúsítvány (továbbiakban: Tanúsítvány) elkészítésének feltételeit, illetőleg a Tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit átfogóan az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg, míg egyes, a Tanúsítványhoz kapcsolódó részletszabályokat más jogszabályok is tartalmazhatnak.
Jelen dokumentum a Tanúsítványhoz kapcsolódó jogszabályok tartalmáról kíván rövid, tájékoztató jellegű áttekintést nyújtani.
I. A RENDELET SZABÁLYAI
1. A Tanúsítvány definíciója
A Tanúsítvány egy olyan igazoló okirat, amely egy 50 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületnek, illetőleg önálló rendeltetési egységnek (pl.: lakás) az energetikai teljesítőképességét írja le.
2. A Tanúsítvány elkészítéséért, illetőleg elkészíttetéséért való felelősség
A Tanúsítvány elkészítésére már 2009. január 1. napja óta állt fenn kötelezettség meghatározott kör számára. Ezen időpont óta az ingatlan építtetőjének kötelessége volt gondoskodni arról, hogy az új épület használatbavételéig, illetőleg az ekkor esetleg még elvégzendő építkezési tevékenység befejezéséig a Tanúsítvány elkészüljön.
2012. január 1-je után azonban az ingatlan tulajdonosa is köteles gondoskodni a Tanúsítvány elkészíttetéséről, amennyiben ezen időpontot követően az adott ingatlan tulajdonát át kívánja ruházni, vagy azt egy évet meghaladó időtartamra bérbe kívánja adni.
A Rendelet a Tanúsítvány elkészítésének kötelezettsége alól kivételeket is enged
- az épület rendeltetési célja, használati ideje, szerkezete alapján, illetőleg
- akkor, ha már a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtása előtt átruházásra kerül az ingatlan tulajdonjoga, vagy
- olyan személy szerez ellenérték fejében tulajdont az adott jogügylet során, aki ugyanabban az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkezik.
3. Az osztályba sorolás módja
Az ingatlan energetikai teljesítőképességét meg lehet állapítani számlák és tervek alapján illetve a tulajdonos döntése alapján szemrevételezési becslési eljárással is. A tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása illetőleg a mérések helyszíni feltételeinek biztosítása annak kötelezettsége, aki a Tanúsítvány elkészíttetéséért felelős.
4. A Tanúsítvány érvényessége
A Tanúsítvány tíz évig érvényes, azonban ha ezen időtartam alatt az épületre irányadó jogszabályi követelmények megváltoznak, az energetikai minőségi osztályba sorolást ismételten el kell végezni.
5. A Tanúsítvány tartalmi és formai kellékei
A Tanúsítvány tartalmi és formai kellékeire vonatkozóan – azaz, hogy milyen tartalommal és formában szükséges az okiratot kiállítani – a Rendelet 1. és 2. számú mellékletei adnak eligazítást azzal, hogy az itt szereplő mintának megfelelően kell a Tanúsítványt kiállítani.
A Tanúsítvány tartalmazza
- azt az energetikai minősítési osztályt, amelybe a tanúsítási eljárás során a minősített ingatlan besorolásra került, valamint
- a besorolás alapjául szolgáló számítást.
Amennyiben az ingatlan energetikai minősítési osztálya nem éri el a Rendelet és mellékletei szerinti C kategóriát (lásd 6. pont), akkor a tanúsítást megrendelő személy dönthet amellett (tehát szabadon választhatja azt a lehetőséget), hogy a Tanúsítvány tartalmazzon
- azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetőleg
- hosszabb távon megvalósítható, az ingatlan energia hatékonyságát növelő javaslatot.
6. Energetikai minősítési osztályok
A tanúsítás elvégzésének eredményeképpen az adott ingatlan tíz energetikai minősítési osztály valamelyikébe kerülhet besorolásra. Az A+ besorolású ingatlan fokozottan energiatakarékos, míg az I osztályba besorolt ingatlan energetikai teljesítőképessége rossz. A Rendelet 3. számú melléklete határozza meg az osztályokat és a hozzájuk tartozó mérőszámokat.
7. A Tanúsítvány elkészítésére jogosult személy
Energetikai tanúsítványt kiállítani csak olyan személy jogosult, aki a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékében tanúsítóként szerepel.
8. A Tanúsítvány elkészítésének díja
A Rendelet megállapítja azt is, hogy a Tanúsítvány elkészítéséért legfeljebb milyen mértékű díjak és milyen jogcímen számíthatók fel.
A tanúsító alapesetben óradíjként legfeljebb 5.500,- forintot, hosszabb tudományos vizsgálódást illetve speciális műszeres mérést igénylő esetekben legfeljebb 13.750,- forintot számíthat fel. Az utazással töltött időre legfeljebb az előbb ismertetett óradíjak 50 %-a számítható fel. A tanúsítást végző személy érvényesítheti a díjban a szükséges és igazolt költségét (pl.: utazás, fénymásolás) valamint a szükségképpen felmerülő, azonban nem igazolható költségeit. Ez utóbbiak azonban legfeljebb a teljes díj 10 %-át elérő mértékűek lehetnek.
A felszámított díjakról díjjegyzéket kell készítenie a tanúsítónak, melyben részletesen ismertetnie kell a díj egyes elemeit illetőleg azok összetételét.
II. EGYÉB JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK, KAPCSOLATOK
1. Lakásépítési támogatás
A Tanúsítványra kifejezetten hivatkozik a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) számú kormányrendelet. A jogszabály 2012. január 1. napján lép hatályba, és meghatározza, milyen feltételekkel lehet vissza nem térítendő lakásépítési támogatást igényelni a központi költségvetésből. Az igénylés feltétele többek között, hogy a vásárolni kívánt ingatlan rendelkezzen Tanúsítvánnyal, vagy az építendő ingatlan későbbiekben Tanúsítvánnyal fog rendelkezni és a Tanúsítvány az ingatlant legalább B minősítési osztályba sorolja, vagy fogja sorolni.
A folyósításra kerülő lakásépítési támogatás mértéke függ a gyermekek számától, az ingatlan hasznos alapterületétől, valamint a Tanúsítványban szereplő minősítési osztálytól. Minél energiatakarékosabb besorolásba kerül az ingatlan, annál nagyobb az igényelhető lakásépítési támogatás összege.
Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya nem éri el a vállalt energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a Tanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. Amennyiben a felépült lakás Tanúsítványában szereplő energetikai minősítési osztály nem éri el a B vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt – a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül – köteles a támogatást folyósító hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Magyar Államkincstárat és megküldi az ügy iratait.
2. Ingatlan-nyilvántartási eljárás, építésügyi hatóság eljárása
Tekintettel arra, hogy a Tanúsítvány elkészítése az új épület használatba vételéig, illetőleg már a Rendelet vonatkozó szabályainak hatályba lépése előtt használatba vett ingatlan tulajdonának átruházása esetén szükséges, fontos annak vizsgálata, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, valamint az építésügyi hatóság eljárásában be kell-e nyújtani a Tanúsítványt.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény illetőleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2012. január 1. napjától nem írja elő az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kötelező kellékeként a tanúsítvány benyújtását.
Az építésügyi hatósági eljárásokról és építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009 (IX.15.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy az ingatlanra kiadott használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély rendelkező részében, az építésügyi hatóság tájékoztatást köteles nyújtani arról, hogy az elkészült épületről külön jogszabályban foglaltak alapján Tanúsítványt kell kiállítani.
Jelen összefoglalóban foglalt információk kizárólag tájékoztató jellegűek, az itt hivatkozott jogszabályok tartalma változhat, így a naprakész információk érdekében kérjük, hogy mindig tájékozódjanak a jogszabályok fennálló hiteles és hivatalos tartalmáról.
Jogszabályok:
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú kormányrendelet
A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) számú kormányrendelet
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
Az építésügyi hatósági eljárásokról és építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009 (IX.15.) kormányrendelet